MUSSOLINI TISZTA KÉPLETE
"Mit értek én neonacionalizmus alatt? A pozitív, aktív, a produktív..."
Gáspárik Attila utolsó frissítés: 18:11 GMT +2, 2006. január 6.Körlevelet kaptam: valaki nagyon örül az erdélyi gróf Klebelsberg Kunó-megemlékezésnek.
Jecza Péter még szobrot is készített róla, fel is állították. A levélíró teljes elragadtatásában megemlíti, hogy az említett személyében a "legnagyobb magyar politikushoz" van szerencsénk. Fontosnak tartja, hogy mindenki megismerje és hirdesse a kultuszminiszter tanait.
Nem értek a politikához, de találtam egy pár Klebelsberg-idézetet, amikre fel szeretném hívni a közvélemény figyelmét – és elsősorban az egyházét, amelyik a szobor felállítására teret adott. Kérem figyelemmel elolvasni és elgondolkozni azon, hogy milyen szerepet, szellemi színvonalat választunk a 21. században az erdélyi magyarságnak.
Felhívom magukat értelmiséginek tartó barátaim, ismerőseim (és nem csak) figyelmét: itt ma közöttünk megjelenik, megjelent valami, amit lassan-lassan nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Következzenek az idézetek a
Neonacionalizmus
című munkából, ami 1928 végén jelent meg:
„Mi, akik a magyar nemzet kulturális felsőbbségéért küzdünk Európa keletén, azt akarjuk, hogy amint a múltban előörs voltunk a török barbarizmus elleni küzdelemben, azonképpen ma szellemi téren is megmaradjunk az előörs – nemzetek között.” (48. old.).
„Mit értek én neonacionalizmus alatt? A pozitív, aktív, a produktív, a konstruktív emberek szent összefogását a rombadőlt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában; öntudatos összefogást a kritika túltengéseivel, a hiper-kritikával és általában a negatív emberekkel szemben, mert ha a negatív emberek befolyása a közvéleményben felülkerekednék, ez végzetesen megállítaná a nemzetet a modern haladás útján.” (5-6. old.)
Hogy kik a negatív emberek, az talán kiderül a következőkből:
„Ma a nacionalizmus klasszikus földje Olaszország. Az összes többi államokban erős internacionális szocializmus szorongatja a nemzeti gondolat híveit, a nacionalista pártok kénytelenek más frakciókkal parlamenti koalíciót kötni, nacionalizmusuk tehát a maga tisztaságában nem érvényesülhet (…)
Itáliában Mussolini tiszta képletet teremtett. Az ország összes erőit a nagy nemzeti célokra állította be. (…)A régi célok tárgytalanná váltak (…) Olaszország új helyzetbe került. Most nem a meglévő olasz nyelvterületek felszabadítása, hanem az olasz nép természetes szaporodásának elhelyezésére újabb területek biztosításáról, az olasz gazdasági élet expanziójának lehetővé tétele végett újabb piacok megnyitásáról van szó.
E megváltozott célokhoz és feladatokhoz át kell nevelni az egész nemzetet. Óriási feladat, grandiózus elgondolás! Ilyen nemzetnevelési feladatokra soha pedagógus még nem vállalkozott, nem is mert gondolni. A fasizmus kíméletlen őszinteséggel tárta fel az olasz népnek a korábbi századok szenvedéseiből és nyomorúságából kiburjánzott hibáit, most ezeket a hibákat kíméletlen erővel kigyomlálják, a nemzet jó tulajdonságait pedig az erény tökéletességéig igyekeznek fokozni.
És ezen felül világosan kitűzve az olasz neonacionalizmus új céljait, a felsarjadó új nemzedéket egyenesen rá akarják nevelni ezekre az új feladatokra. Már a gyermekekben, egészen öntudatosan főképpen azokat a tulajdonságokat igyekeznek kifejleszteni, amely tulajdonságokra az új nemzeti feladatok utalnak rá.”(140-141.)
„Ha kérdem, mi a fasizmusnak igazi belső tartalma, nem láthatom másban, mint ebben az olasz nacionalizmusban, amelynek szintén újak a céljai. (…) Gyarmatok szerzése, hogy a népfölösleget olasz földön lehessen elhelyezni, hadsereg, vízi és légiflotta, hogy Itália újból felvehesse Velence szerepét a Földközi-tenger keleti medencéjében, a Balkánon és a Levantén, a risorgimento befejezése után új nagyszerű célok és ideálok a fasizmus által megteremtett neonacionalizmus jegyében.” (125. old.)
A népiskolák legfontosabb feladatáról a következőket írja:
„És most a népiskolákkal utána megyünk új szállásaira a tanyai népnek és visszük utána a vallási és nemzeti gondolatot és a magyar neonacionalizmus új eszméit.” (125.) „Ez a neonacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik.”(131.) – írja idézett könyvében Klebelsberg Kunó gróf.
A szobrot a pécskai római katolikus plébánia udvarán helyezték el; a kultuszminiszter ugyanis ebben az Arad megyei városban született.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!