2020. október 28. szerdaSimon, Szimonetta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
gasparik.transindex.ro

CSAK A HAZAIT?

Tudom, hogy merre, merre visz a...

Gáspárik Attila utolsó frissítés: 11:43 GMT +2, 2004. október 29.

"Kizárólag Székelyföldön készült termékek megvételére szólítja fel a megye lakóit a Pro Régió Kezdeményezés." Az alábbi írás eredeti magyar termék, de a hülyeség oltárán kívül másutt nem adózik!




"Kizárólag Székelyföldön készült termékek megvételére, Háromszéken bejegyzett boltokban vásárlásra szólítja fel a megye lakóit a Pro Régió Kezdeményezés.
A sepsiszentgyörgyi civil szervezet a helyi termelőket is segíteni kívánja azáltal, hogy termékeiket Székelyföldön készült feliratú címkékkel látja el" – adja hírül a sepsiszentgyörgyi Mix Rádió (vö.: Székelyföldi terméket a háromszékieknek)


Oaaaaa.
Íme a legyőzött idő.


Tíz évvel a magyarországi Magyar Piac párt bukása után (amely annyira teljes volt, hogy az alakulat végleg letűnt, most még a Google is csak vakarja a fejét, hogy kik voltak ők) Székelyföldre megérkezett a Zacsek Gyula ideológiája.

Magyar ember vásároljon magyar árut – ez volt a jelszó egy évtizede. Persze Pesten úgy mondták annak idején: magyar seggbe magyar lófaszt! Volt is sikere a nemes gondolatnak, buktak is rá a választók, mint a maceszra a Vatikánban.

S íme, mindössze tíz évet kellett várni, és már újra itt a gondolat, eredeti hazai csomagolásban. A közgazdasági analfabetizmus és a politikai dilettantizmus újabb remekbeszabott gyöngyszeme gurult vályúnk elé – és csak nézünk rá röfögve. A legfeldobottabbak ilyenkor a külföldi befektetők lesznek, rögtön látják, nem jó helyen keresgélnek.


Lassítani sem kell a piaci hangulat felmérésére

– irány másfelé. Nem kell ide munkahely, itt felfedezték azt, hogyha az egyik zsebemből kiveszem a pénzem és beteszem a másikba, egy idő után meggazdagszom. Közgazdasági Nobel-díjat az ilyennek, egyenesen rovásírással!

Hát érdemes versengeni a Marlborónak a szentgyörgyi Kárpácival? Le a francos nyugati öltönyökkel, vásároljunk Oltul konfekciót! Csavarjuk ki a gyerek kezéből a Milkát, egyen baconi házicsokoládét. Kürtőskaláccsal fújjuk világgá, hogy előre a székely narancsért, a góbéwagenen száguldjunk az Olt-parti plázsra.

Micsoda perspektíva, finom, selymes gyergyói borokat kortyolgatva, saját gyártmányú tévéinken nézzük saját gyártásban készült műsorainkat. Kopjafahéjas, Korondon termelt rizsből készült édességekkel kényeztetjük gyermekeinket, sőt a farkunkra is feltetkózhatjuk: eredeti székely termék.


De nehogy valaki borszéki vizet igyon,

mert az a forrás már rég egy bukaresti cég tulajdona, és a tusnádi ásványvíz sem Csíkban adózik. Szóval lesz fonnivalója annak, aki elmegy vásárolni, míg egy termékről meg tudja állapítani, hol készült, kik a tulajdonosok, hányadán állnak az adófizetéssel...

Jaj, népem, milyen jó neked, hogy ilyen fantasztikus, ennyire ötletes emberek élnek itt, ekkora ötletekkel, és ahogy hallani, egyikük nemsokára a magyarságot fogja képviselni Bukarestben. Jaj, de jó lesz nekünk! Már látom Kánaánt.

A Magyar Piac Párt bukásán okulva tanácsolnék én is valamit, ha szabad. Csurka István annak idején fentebb már idézett, lószerszámos gondolattal überelte Zacsek Gyulát. Ezzel az ideológiával négy évig az országgyűlésbe is bejutott. Jobb lenne egyből ezzel kezdeni: ne várjunk még tíz évet. S ki lehetne tenni máris a matricákat a Ploiesti-i, a buzăui, krajovai... boltokra. Apropó, van már ki legyártsa az öntapadókat?

Zárom soraim – abban a reményben, hogy ilyen "gondolatok" elfelejtésére nem kell tíz évet várni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!